Nem szálloda, nem camping – miért választják egyre többen a saját kulcsos pihenést Tokajon
Tokaj neve szinte reflexszerűen hívja elő a boros képeket — sárga domboldalak, pincék, aszú. Ez teljesen érthető, hiszen a bor valóban elválaszthatatlan a város identitásától. De aki csak emiatt megy oda, az egy egész réteget kihagy, amelyet csak akkor vesz észre az ember, ha egyszer tényleges időt tölt a helyen — nem csak átutazóként, hanem valódi vendégként. Tokaj ugyanis az a fajta hely, amelyet nem egy nap alatt kell megemészteni. Van benne valami lassú, szinte időn kívüli hangulat, amit a Tisza és a Bodrog találkozásánál érezni lehet, és amit sietősen lehetetlen befogadni. A folyók mentén sétálva, a kis utcák között bolyongva, a hegyekre felpillantva az embernek az az érzése támad, hogy valahol leállt az óra — és ez nem unalom, hanem felszabadulás. Az utóbbi években egyre többen fedezik fel ezt a fajta lassabb utazást. Nem a szálloda standardizált kényelme vonzza őket, hanem valami személyesebb, otthonosabb. Egy saját bejáratos hely, ahol reggel nem kell sietni a büféasztalhoz, ...